4.2. Az eredményeket befolyásoló időjárási tényezők alakulása
Nyilvánvaló, hogy a vizsgálat közben nem a tájfutás az egyetlen tényező, amely a növényzet alakulását befolyásolhatja. Több más faktor is jelentős befolyást gyakorolhat az adott idő alatt a terület növényzetére, ezek közül az egyetlen számottevő az adott időszak időjárása, annak elemei közül is főleg a hőmérséklet és a csapadék alakulása. Különösen jelentősek ezeknek a vizsgált időszakra, a tavaszi aszpektusra eső értékei.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat időjárási havijelentései közül a területhez legközelebb eső Budapest-KLFI főállomás adatainak ismeretében elmondhatjuk, hogy az időjárás többször is jelentős tényezőként lépett fel.
Az 1994-es év tavaszának (április, május) csapadékértékei jóval az átlag feletti csapadékmennyiséget mutatnak (a sokévi átlaghoz képest 174% illetve 134%). Ez nyilvánvalóan segítette a növényzet regenerációját a laposabb területeken (vagyis a mintaterületek nagy részén), de meredekebb hegyoldalakon a sok csapadék a talaj erodálásával növelhette a kárt. (Ez utóbbi a 9. mintaterületnél jöhetett szóba.)
Hasonló hatása lehetett az 1996. évi májusi, átlagnál 88%-kal több csapadéknak, bár ezt egy szárazabb periódus előzte meg. Ebben az évben a tavasz, bár sokáig télies maradt (március közepéig hótakaró fedte a területet), később az átlagosnál melegebbre fordult (áprilisban +1,2, májusban +1.6 ° C), ami szintén a növekedést segítette elő.
Ezek melle
tt az időjárás a sokévi átlagnak megfelelően alakult. Összességében azonban, az időjárás egy kicsit tompította a kártételeket, a kritikus, tavaszi periódusokban nagyobb hőmennyiség és csapadék biztosításával.