Az elmúlt évtizedekben a világon mindenhol, és így Magyarországon is, nagymértékben megnőtt a természeti környezet kiaknázása és ezzel együtt a természetvédelem jelentősége. Ennek a gazdasági érdekek és elvek vezette harcnak egyik részterülete a természet rekreációs célra való hasznosítása is. A számos "zöld" tevékenység, illetve sport közül egy a tájékozódási futás, amely már sok vitát váltott ki. Ezen sport természetvédelmi szempontból való megítélése korántsem egyértelmű. A különböző érdekcsoportok és hivatalos szervezetek a legszélsőségesebb nézeteket vallják, melyek szerint a tájfutás kinek átok, kinek pedig áldás. Természetesen egyik radikális megközelítés sem lehet irányadó ebben a kérdésben. Éppen olyan hiba lenne értékes területeket csupán egy tájfutó verseny miatt veszélyeztetni, mint ezt, a tulajdonképpen a természet tiszteletére és szeretetére nevelő sportot kiűzni az erdőkből. A probléma először a '70-es években jelentkezett a skandináv államokban, majd elterjedt mindenhol, ahol egyáltalán tájfutás létezik, nem kerülve el Magyarországot sem. A viták mögött a legritkább esetekben voltak tudományos bizonyítékok. A sokszor természetvédelmi köntösbe öltöztetett gazdasági érdekek és az ezzel szemben álló "polgári engedetlenség" számos területen feszült viszonyt eredményezett, amely később a jogos érvek figyelmen kívül hagyásához is vezetett.

A tájfutás tudományos szintű természetvédelmi értékelésének igénye már nem egyszer felmerült. Bár külföldi esettanulmányok készültek, ezek eredményei nem jutottak el Magyarországra. Nálunk a sok, meddő vitát megelégelve végül is 1994-ben kezdődött egy vizsgálat - a jelen dolgozat tárgya - a Pilisi Parkerdő Rt., a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság és a Budapesti Tájékozódási Futó Szövetség összefogásával, amely a számos konfliktus közül a legkomolyabbat, a növényzet károsításának felmérését vállalta fel. Az akkor kilenc felvételezési négyzeten megkezdett munkát már mint független egyetemi hallgató folytattam 1996-ban, további négy négyzet vizsgálatával.

A vizsgálat leírása és értékelése mellett ez a dolgozat tartalmazza a külföldi tapasztalatokat, a tájfutó versenyek terephasználatának és terepválasztásának jellemzőit, valamint a felmerülő egyéb problémák megvitatását is. Ajánlásokat ad arra, hogyan lehetne a problémákat a jövőben a minimumra szorítani és ezzel ezt a sportot a természet megóvása mellett folytatni, sőt egyenesen a természetvédelem eszközévé tenni.